Milyen lesz az új ember, az új föld, milyen változáson halad át az ember, az emberiség?

Új civilizáció új emberekkel...

Elérkezett az az idő, amikor is az embernek meg kell tennie olyan szükségszerű lépéseket, amelytől az emberiség jövője függ. Egy olyan korszak váltás küszöbén áll az emberiség, amikor is a régi rend már nem fenntartható. Elindult egy új civilizáció alapjainak a letétele. Ehhez mind egyénileg, mind kollektíven fel kell nőnünk, felelősséget kell vállalnunk önmagunkért, új nézőpontokkal, új meglátásokkal kell gazdagodnunk, létre kell hozni az EGYSÉGET, az emberiség egységét,  mert egyéb esetben az alapok gyengék lesznek és az új civilizáció már csírájában el fog halványúlni. 

De milyen is lesz az Új civilizáció, és miért szükségszerű a változás éppen most, a mai korszakban? 
 Azért, szükségszerű, mert az emberiség elérte saját működésének határait.  Baha’u’llah szavaival: “A mai korszak különlegessége abban rejlik, hogy az emberiség a kollektív felnőtté válás küszöbéhez érkezett.”

Az a gondolkodásmód, amely a különállásra, versengésre, félelemre és birtoklásra épült, mára kimerült. Nem tud tovább életet szolgálni, csak esetleg túlélést. A régi struktúrák – társadalmi, gazdasági, kapcsolati és belső lelki rendszereink – egyre látványosabban mutatják repedéseiket. Ezek nem véletlen krízisek, hanem jelzések: ideje meghaladni azt, amiben eddig éltünk.
 A régi működésmódok – amelyek egykor szükségesek voltak – ma már akadályozzák a továbblépést. Bahá'u'lláh ezért nem csupán lelki megújulásról beszél, hanem egy teljes civilizációs átalakulás szükségességéről.
Az Új civilizáció nem külső formákkal kezdődik. Nem törvényekkel, rendszerekkel vagy technológiákkal születik meg először, hanem az ember belső átalakulásával. Új emberekre van szükség – olyanokra, akik már nem áldozatként tekintenek önmagukra és a világra, hanem tudatos teremtőként, akik felismerik, hogy minden gondolatuk, döntésük és cselekedetük hatással van a Nagy Egészre.

Az új ember felelősséget vállal az érzéseiért, a reakcióiért, a választásaiért. Nem másokat hibáztat, nem külső ellenségeket keres, hanem befelé figyel. Tudja, hogy a világ változása önmagában kezdődik. Ahogy rendet teremt magában, úgy kezd rendeződni körülötte is az élet.

Ez az új korszak az EGYSÉG tudatára épül. Annak felismerésére, hogy nem különálló lények vagyunk, hanem egy nagyobb Egésznek az élő sejtjei. Amit a másikkal teszek, azt magammal is teszem. Amit a Földdel teszek, azt a jövőmmel is teszem. Ebben az egységben már nincs helye a felsőbbrendűségnek, a kirekesztésnek vagy a megosztottságnak, Az egység együttműködésről, felelősségről és kölcsönös tiszteletről szól. 

Az Új civilizáció alapja az érettség. Az érzelmi, lelki és szellemi érettség. Az a képesség, amikor már nem a félelem vezet, hanem a belső igazság. Amikor már nem a múlt sebei irányítanak, hanem a tudatos jelenlét. Ez jelenti az őszinte törekvésünket a fejlődésre.

Most azért jött el ennek az ideje, mert az emberiség kollektív tudata készen áll arra, hogy egy magasabb szintre lépjen. Egyre többen érzik,- valami a végéhez érkezett és valami új van születőben. Ez az átmenet sokszor fájdalmas, bizonytalan és kaotikus – de valójában minden születést megelőz egy ilyen állapot.

Az Új civilizáció nem valahol máshol fog létrejönni, bennünk születik meg. És minden egyes ember, aki hajlandó felelősséget vállalni önmagáért, a gondolkodásáért, a kapcsolódásaiért, már most építi ennek alapjait.

Bahá'u'lláh különösen hangsúlyozza az igazság önálló keresésének fontosságát. Az új korszak embere nem másoktól készen kapott válaszokra építi az életét, hanem saját belső felismerései alapján hoz döntéseket. Ez az önállóság nem elszigetel, hanem érett közösségi gondolkodáshoz vezet.